Tények és tévhitek

„Én biztosan nem…”

Mindenki abban bízik, hogy nem ő lesz az, akinek a bőrén, vagy akinek a testében rosszindulatú daganat fog kialakulni… és ez így rendjén is van, nem is kell ilyesmire gondolni állandóan.

Mégis legalább kétszer érdemes:

1. amikor káros szenvedélyt választunk magunknak: egyértelmű például, hogy az arra hajlamosaknál a dohányzás tüdő és gége rákot okozhat, a szolárium pedig melanomát vagy bőrrákot, és

2. amikor lehetőségünk van szűrővizsgálatok elvégzésére.

„Jobb, ha az anyajegyekhez nem nyúlunk hozzá… jobb, ha nem bolygatjuk meg!”

Az egyik legveszélyesebb tévhit, hiszen ennek következtében fordulhat elő, hogy valaki nem fordul orvoshoz még időben. Az anyajegyek talaján kialakuló legsúlyosabb betegségnél, a melanománál a túlélési esélyeket éppen a késlekedés rontja.

Fontos azt tudni és megérteni, hogy maga a műtét nincs hatással az anyajegyre, abban nem okoz semmilyen változást. Egy műtétet legrosszabb esetben csak feleslegesen lehet elvégezni, baj csak abból lehet, ha valami olyan marad a bőrön, ami nem oda való; mondjuk egy kezdődő melanoma.

Az is fontos, hogy az anyajegyek eltávolítása sebészileg, szikével történjen és ne égetéssel, lézerrel, fagyasztással, kaparással, vagy bármi egyéb barbár módon.

„Jobb, ha biztonsági okból az összes anyajegyet eltávolítjuk!”

Ez az egyetlen tévhit, amely nem kerülhet a beteg életébe, mivel az anyajegyek szakszerű sebészi eltávolítása 100%-osan biztonságos. Valamennyi anyajegy eltávolítása ugyanakkor nem célszerű. A műtéti beavatkozás helye esztétikailag romboló lehet, a páciens bőrén minden korábbi anyajegyre esetenként csúnya heg fog emlékeztetni.

Vannak anyajegyek, melyek eltávolítása ajánlott, vannak, melyeké felesleges. Ennek megítélése a szakértő orvos feladata.

„Nem fáj, biztosan nincs baj vele…”

A rosszindulatú daganatok kezdetben fájdalommentesek, semmilyen panaszt nem okoznak. A melanoma bár az egyik legveszélyesebb daganat, teljesen észrevétlenül növekszik, csak ritkán fordul elő, hogy viszketéssel hívja fel magára a figyelmet. Ne várja meg, amíg vérezni kezd, mert akkor már késő!

„A lézeres eltávolítás a legmegfelelőbb…”

Anyajegyeket, még ha teljesen szabályosak is, szigorúan tilos lézeres roncsolással eltávolítani! Daganat gyanújánál pedig orvosi műhiba.

A lézer népszerűségét és misztifikálását két tévhit táplálja, mely szerint fájdalmatlan és nyomtalan gyógyulást eredményez. A sebészek által használt lézer, a széndioxid lézer egy speciális fény, mely hőkárosodást eredményezve roncsolja a célba vett szöveteket. Ezzel két probléma van: egyrészt nem lehet szövettani leletet készíteni, másrészt nehéz megmondani, hogy maradéktalanul eltávolításra került-e a növedék.

Anyajegyet csakis az ép szövetekben vezetett sebészi kimetszéssel és szövettani vizsgálattal helyes eltávolítani.

„A szolárium ártalmatlan, sőt jobb, mint a napsugárzás”

A szolárium használattal kapcsolatos tévhitek fenntartásában anyagilag érdekelt lobbik – szoláriumgyártók és szalontulajdonosok is – érdekeltek. A napsugárzás a földfelszínt elérő ultraibolya spektruma UVA és UVB sugártartományokból tevődik össze, míg a szoláriumcsövek legnagyobb részt (kb. 97%) UVA tartományban sugároznak.

Az UVB felelős a leégésért, a tartós barnulásért és a bőr felső rétegeinek megvastagodásáért, ami jelentős tényező a fényvédelem fokozódásában. Az UVB-nek köszönhetjük, hogy egy idő után elmegyünk a napról, pont a kellemetlen kísérő gyulladás, a leégés miatt.

A szoláriumban bőrünket nagyrészt UVA sugárzás éri, amely hatására gyorsabban kialakuló barnulás jön létre. A bőr legfelső rétege sem vastagszik meg, így nem fokozódik a fényvédelem és nem égünk le, tehát kikapcsoltunk egy visszajelző mechanizmust. Az UVA mélyebbre jut a bőrben, ott károsítja a kötőszöveti rostokat, korai ráncosodást okozva. Ma már egyértelműen bizonyított, hogy az UVA sugárzás is rákkeltő hatású. Ismereteink szerint a barnító krémek használatával biztonságosabban érhető el az áhított, divatos barna bőrszín.

„Mindegy, hogy hol végeztetem el a műtétet!”

Elvileg mindegy, hogy ki és hol végzi el a daganatok vagy arra gyanús elváltozások sebészi eltávolítását, de a gyakorlat mégis mást mutat. Szabad orvosválasztási jog mellett érdemes olyan sebészt keresni, aki jártas a bőrdaganatok eltávolításában, aki figyelembe veszi az onkológus bőrgyógyász véleményét, és aki olyan szövettanászokkal dolgozik együtt, akik gyakorlottak a pigmentált daganatok kórismézésében, felismerésében.

Az onkológiában is jártas sebész tisztában van az alkalmazandó biztonsági szegélyek nagyságával, és tudja hogyan vezesse a metszést a nyirokelvezetésnek megfelelően.

A bőrdaganatok szövettani elemzésében jártas patológus pontosan tudja, hogy a leletben milyen paramétereket kell megadnia, amelyek elengedhetetlenek a klinikus számára a további teendők megítéléséhez.

Azt a pácienst, aki figyelmen kívül hagyja a fentieket, könnyen lehet, hogy újra kell operálni, és időt veszít, amíg a szövettani lelet ismételten kiértékelésre kerül.

"A barna bőr az egészség jele…”

Már senki nem tudná megmondani, hogy honnan fészkelte be a fejünkbe magát az a tévhit, hogy a barna bőr az egészség jele.

Talán onnan, hogy általában egészségesebb az, aki nem a sötét lakásban gubbaszt, hanem a szabadban tartózkodik a friss levegőn.

A szabadban bőrünket éri a nap, így az lebarnul és máris adódik a tudománytalan következtetés, hogy a sportosabb, egészségesebb embereket a barna bőrükről lehet felismerni, tehát a barna bőr az egészség jele.

Az igazság ezzel szemben egészen más, ahogy itt azt részletezzük is.

A legveszélyesebb az, amikor kisgyermekes anyák ettől a tévhittől vezérelve már egészen apró gyermekeiket napoztatják, így növelve napról napra életre szóló rizikójukat a melanoma és a bőrrák szempontjából. Így a barna bőr különösen gyermekkorban nem az egészség, inkább a tudatlanság, vagy a szülői felelőtlenség jele.